A formákat utolsó pillanatig be kell tartani. Étkezésközben, társalgás közben, Ágyban és asztalnál.
S mikor mindegyre formátlanabbá válik az emberi együttélés: te maradj hűséges a köszönés, meghajlás, kézfogás, érzésnyilvánítás, véleményalkotás kialakult, végső és kristályos formáihoz.
Egy korban, amikor mindenki azt követeli, hogy öltsél formaruhát, te járj csak következetesen zakóban és este, amikor társaságba hívnak, ölts fekete ruhát. Nem a ruha, hanem a forma kedvéért.
A műveltséget nemcsak a könyvek mentik meg. A műveltséget a hétköznapok apró reflexei mentik meg.
Amikor egy korszak fölemelt ököllel jön ellened, te köszönj vissza, nyugodtan és udvariasan, úgy, hogy megemeled kalapod.